Simple Autumn Blog

Könyvekről, filmekről, versekről és pár evilági dologról...

Bemutatkozás

"Helló, szia, szevasz...
... röviden: könyvek, filmek, sorozatok, vélemények és még pár más dologról. Ezekről olvashatsz az oldalon.
Köszike!
Szép napot! :)

Ne lopj! // Copyright © 2016-2017.
Minden jog fenntartva!"

Tagja vagyok: Magyar Blogok
E-mail: simplexautumn@freemail.hu""

Feedek
Megosztás

Kép > Hónap képe #5

2017 május 31, szerda

Könyv > Ahogy elkezdődött...

2017 május 26, péntek

Magyarországi megjelenés: 1976, Szépirodalmi
Kategória: dokumentum/életrajzi
Oldalszám: 276
Megvásárolható: KLIKK
Vélemények: Moly.hu // GoodReads.com

Tartalom:
Afrikai, ​indiai, alaszkai vadászkönyvei után Széchenyi Zsigmond e könyvben hazai vadászemlékeit írta meg: vadászneveltetésének első részét, a csúzlitól a golyós puskáig, az első vérebtől az első szarvasig. Egy vadász-önéletrajz első kötete tehát ez; egy életre szóló szenvedély kezdetének és kialakulásának története, bevezetés a férfikor „igazi” nagy vadászataihoz, amelyeket a szerző emlékezéseinek más köteteiben írt meg. Széchenyi Zsigmond ezt a vállalkozást nehezebbnek érzi, mint az egzotikus tájak, ismeretlen állatok bemutatását. „A téma méretei megtorpantanak – írja bevezetőjében –, fémjelzése bizonytalanná teszi kezemben a tollat. Ilyesfélét érezhet steril fátyla alatt a gumikesztyűs sebész, mikor legkedvesebb hozzátartozója fekszik előtte a műtőasztalon. Én is olyan ingadozva, olyan megilletődve nyúlok ehhez az íráshoz, mint valami féltett, törékeny portékához; nehogy elejtsem, nehogy megsértsem, nehogy bántódása essék. Nehogy utóbb még az én erdőm, a magyar erdő csatlakozzék tollamban.”

Vélemény: // korábbi olvasásom: moly.hu
Nem nagyon, sőt semennyire sem vagyok jártas a vadászati témában, de ez a könyv nagyon tetszett. Mindig is érdekelt, hogy hogyan kezdődött, és most már tudom! Széchenyi Zsigmond nagyon szépen ir, az ember bele is feledkezik az idő múlásába olvasás közben, mintha ő is részt venne a kora hajnali, éjjeli vadászatokon. Egy levegőt szivna a természettel a könyv lapjain keresztül. Szerintem nem ez volt az utolsó vadász élménybeszámoló, amit elolvasok. A könyv elején az iró figyelmezteti az olvasót, hogy "Ez a könyv csak vadászembereknek szól!" Én, pedig úgy gondoltam, hogy nekem egy iró ne mondja meg, hogy mit olvassak, úgyhogy neki is kezdtem! Abszolút nem csalódtam benne, minden szempontból pozitiv élmény volt! Olvasmányos, gyermekkori-, kamaszkorba hajtóvadásztörténetekkel tűzdelt könyv magyar földön. Úgy gondoltam inkább ezt olvasom el, mert ez jobban érdekel, mint az iró alaszkai vagy éppen afrikai vadászatai. Szerintem pont jó könyvvel kezdtem. A többi is érdekel! Most legalább tisztába vagyok vele, hogy melyik madár az a vasfejű gábor.A vadászokat, pedig nem keverjük össze az orvvadászokkal és még folytathatnám a vadászokkal kapcsolatos tévihiteket fejtegetését. Szerintem mindenkinek el kellene olvasnia (még, ha csak ismeretterjesztés céljából is!) és akkor ne is beszéljünk az egyéb vadászokkal kapcsolatos butaságokról, amiket az emberek beszélnek!

„A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.”
(Széchenyi Zsigmond)

5/5

Random > csakúgy...

2017 május 24, szerda

Vers > Banánzöld

2017 május 24, szerda

Dékány Dávid: Banánzöld

Kihangosítottalak, a telefon az arcomon,
alapvetően nincs igazad, de nem szólok közbe,
részeg vagy, kábé egy hónapja nem beszéltünk,
és most igazából mindegy is, mit mondasz,
csak ne tedd le,
mert tudni akarom, hogy épségben hazaérsz.
A banánzöld talpú cipődben vagy, hallom,
minden lépésednél nyikorog,
akár az elhasznált ablaktörlő lapátok,
és ettől még az eső illatát is érzem,
mint amikor megálltunk annál a benzinkútnál.

És tudom, hogy még mindig ott van
az ágyad fölött kifeszítve a zászló,
amit március 8-án éjjel találtunk az utcán,
és amiről azóta sem derült ki,
hogy melyik országé, de álmodban
sokszor még ma is az uralkodói vagyunk.

Tudom, hogy rám gondolsz,
amikor a víz csak annyira sekély,
hogy a lábad még épp leér az iszapig.
Amikor szavannán élő állatokat látsz
lufiból hajtogatva, vagy egy héliumos palackot.

És rám gondolsz, ha belélegzel egy hópelyhet,
vagy amíg eső után átpakolod a csigákat
a járda túloldalára, a sövény biztonságába.

Előttem védetlen vagy, mint egy tárgy,
amit az éjszakai tengerparton
vagy egy koncert utáni, üres stadionban találok.

Mert tudom, hogy azóta senki sem használhatja
a csészét, amit egy elegáns kávézóból loptunk -
abból én ittam mindig, ha nálatok voltam.

Tudom, nemrég valaki másnak
megmutattad az első verset, amit rólad írtam
mert szerinted pontosan olyan, mint ti ketten,
aztán eszedbe jutott az a reggel, amiről szól,
eszedbe jutottam én,
és azóta hiába keres, nem állsz vele szóba.

Tudom, hogy szeretsz.
És hogy a nálad, sőt rajtad hagyott
pulóveremben jársz futni a parkba,
hajnalban, ha nem tudsz aludni.

És még ma is vitákat nyersz a mondattal,
hogy Volo sine brassica purpurea!,
mert latin szállóigének hiszik,
néha ráadásul Catullusnak hazudod,
pedig mi fordítottuk le, és igazából azt jelenti,
hogy Lilakáposzta nélkül kérem!
- azt mindig utáltad a gyrosban.

Közben hazaértél,
felismerem a kapu nyitásának hangját,
aztán a lépteidet a második emeletre,
most meg a villanykapcsolót.
Végig nem figyeltem, hogy miről beszélsz,
pedig ha rajtad múlik, még órákon át folytatod,
mert azóta sem mondtad le a díjcsomagot,
amivel akár napokig beszélhetnénk ingyen.
De nem fogunk.
Mert most leteszem.

Recept > Darált húsos tepsis krumpli

2017 május 23, kedd

Hozzávalók:
8 db burgonya (félig megfőzött)
50 dkg darált pulykahús (vagy más hús)
2 dl főzőtejszín
1 ek napraforgó olaj
só ízlés szerint
bors ízlés szerint
bazsalikom ízlés szerint
150 g tejföl
Elkészités:
A krumplit megpucoljuk, félig megfőzzük, és szeletekre vágjuk. Felét egy tepsi aljára leterítjük, megsózzuk. Rámorzsoljuk a darált húst, kevés olajjal meglocsoljuk, sózzuk, borsozzuk, ráöntjük a tejszínt. Bazsalikommal megszórjuk. A tetejére a maradék krumpliszeleteket rátesszük, alufóliával lefedjük, és egy órát sütjük (180-200 fokon). Kivesszük és levesszük róla az alufóliát. Tejfölt teszünk a tetejére, és visszatesszük negyed órára, kész is.
Forrás: NoSalty

Zene > The Idoru - Hopeless Illusions (album)

2017 május 22, hétfő

... zene 2005-ből :)

Könyv > Orange is the New Black

2017 május 19, péntek

Magyarországi megjelenés: 2014, Twister Media
Kategória: dokumentum
Oldalszám: 320
Megvásárolható: KLIKK
Vélemények: Moly.hu // GoodReads.com // Snitt

Tartalom:
Piper ​Kerman szép karrierrel büszkélkedhet, tartós kapcsolatban él, szeretetteli családi légkör veszi körül. Az égvilágon semmi sem emlékeztet benne arra a vakmerő, fiatal lányra, akire annak idején, úgy tíz évvel ezelőtt egy bőröndnyi drogpénz csempészését bízták. De a múltja nem ereszti. A jól szituált nő, zsebében egy híres magánegyetem diplomájával most csak a 11187424-es számú fogvatartott a connecticuti Danbury szövetségi börtönében. 15 hónapra ítélték, és most egyike annak a több millió embernek, akiket az Egyesült Államok büntetés-végrehajtási rendszere magába szippant. Az első meztelen motozástól a szabadulásig Kerman megtanul alkalmazkodni e furcsa világ szigorú viselkedésmintáihoz és légből kapott szabályrendszeréhez. A társadalom minden közegéből akadnak itt nők. Apró figyelmességekkel, szikár bölcsességekkel és az elfogadottság élményével ajándékozzák meg Kermant. Szívszorító, vicces, olykor felháborító Kerman története, melynek során bepillanthat az olvasó egy női börtön mindennapjaiba. Megtudhatjuk, milyen dolgokért kerül annyi nő hűvösre, és mi történik velük odabenn.

Vélemény:
Még anno pár éve barátnőmnek ajánlottam a sorozatot, hogy könyvből készült. Ennek az lett a vége, hogy ő előbb megnézte a sorozatot, minthogy én elolvastam volna. Tökéletes képet kapunk az amerikai női börtön hierarchiájáról. A bekerülés után mindig az a téma, hogy kit, miért, hogyan hoztak be. Főhősünk, Piper egy 10 évvel ezelőtti csempészetért vágják a rácsok mögé 15 hónapra. Igazi élettörténeteket ismerhetünk meg a kötet olvasása közben. Olykor-olykor eszembe jutott a Discovery műsorán futó/futott "Bekasztlizva külföldön" cimű dokumentumsorozat női szemmel. Mindenki tudja, hogy nők nem igen jönnek ki egymással, mindig vannak surlódások akár passziv-agressziv az illető. Mindenki másképp éli meg a betöltött időt. Mindenkinek a fejébe, s a szivébe szöget ver a várakozás, hogy mikor mehet haza, mikor jönnek szerettei meglátogatni. A könyvben szó esik, hogy a rabok nagy százaléka nem a szegény sorról jön és magas intelligenciával rendelkezik. Gondoljunk itt az okirathamisitásokra vagy éppen az adócsalásra. Az ott dolgozó börtönőrők élete sem fenékig tejfel. Az átlag ember azt hiszi, hogy itt nincsenek olyan nagy balhék, mint a férfi börtönökbe. Továbbá megtudhatjuk, hogy hogyan is várják a Valentin-napot, mit csinálnak, ha valakinek éppen születésnapja van. Persze idővel én is megnézem majd a sorozatot! Fél pont minusz, mert nem folytatódik tovább, pedig kiváncsi lettem volna Piper börtön utáni életére! :) 

Ezer köszönet a könyvért a Twister Media kiadónak! :)

4,5/5

Könyv > Santcum - A rejtélyes társulat

2017 május 11, csütörtök

Magyarországi megjelenés: 2016, Maxim
Kategória: thriller/horror
Oldalszám: 352
Megvásárolható: KLIKK
Vélemények: Moly.hu // GoodReads.com

Tartalom:
Dan, ​Abby és Jordan olyan dolgokat élt át a New Hampshire Egyetem nyári táborában, ami egy életre szóló traumát jelentett mindhármuknak. Ez az élmény rányomja bélyegét Abby és Dan kibontakozó szerelmére is. Mindannyian próbálnak túljutni a gyötrelmes emlékeken, de a múlt még mindig kísérti őket.
Bármennyire is szeretnének továbblépni, rengeteg megválaszolatlan kérdés maradt, és valaki eltökélten igyekszik fenntartani bennük a rettegést azzal, hogy titokzatos fotókat küld nekik egykori vándorcirkuszi jelenetekről. Úgy tűnik, az egyetlen esélyük, hogy megszabaduljanak a nyomasztó érzéseiktől, ha visszatérnek Camfordba, a New Hampshire Egyetemre, és feltárják a Brookline elmegyógyintézet múltját, valamint magyarázatot találnak Daniel Crowford igazgató őrült kísérleteire.
Megérkezésük után rádöbbennek, hogy a fotók létező helyszíneket ábrázolnak, sőt, az egyetemi kampusz területén hosszú évek óta most először állítanak fel egy hasonló vándorcirkuszt. Dan és barátai saját maguk fedezik fel a várost – elhagyatott házakban rejtett titkok után kutatva. De az intézet félelmetes múltja sokkal több szálhoz elvezet, mint azt gondolnák. És ez még csak a borzalmak kezdete…

Vélemény:
Párszor már hangoztattam, hogy nem nagyon szeretek belekezdeni könyvsorozatokba, félve attól, hogy nem jelenik meg több rész, de itt most kivételt tettem, ugyanis elnyerte tetszésem a az első kötet. Elsőként vehettem ki a könyvtárból, mert voltam elég szemfüles és vasárnap este 11-kor irtam a könyvtárnak, hogy legyenek szivesek félretenni nekem a könyvet. S lám. 
Lassacskán, de haladt am a történettel, mert nem volt annyi időm. Tetszeni, tetszett. Élménydúsabbnak itáltem meg ezt a részt., ugyanakkor a könyv második fele annyira nem nyerte el a tetszésemet, de kitartóan olvastam. A párbeszédeknél úgy éreztem, mintha csak töltelék lenne a történetek között, értelmetlennek találtam némelyiket, mintha valami tizenéves irta volna olyan benyomást keltett. Hozzátenném még, hogy nekem a vége összecsapottnak tűnt, túl egyszerű vége volt. Kicsit kiszámitható volt az eredmény. A kötet hangulata nagyon jó volt. Nem változott semmit sem az elsőhöz képest, a szereplőknél nekem olyan hatást keltett, mintha nem változtak volna semmit sem. Vontatott volt néhol, nemcsak a párbeszédeknél, hanem történésben is. Mintha a dinamikus kezdés lelassult volna és az iró nem nagyon akarná megirni ezt a könyvet. Kicsit nyögve-nyelősnek gondolom. Ebben a részben nem éreztem, hogy annyira magával ragadott volna. A főgonosz, ha lehet ilyent mondani, mintha néha ott sem lett volna, kidolgozatlannak éreztem. Abby, engem nagyon idegesitett. 
Kicsit csalódás volt nekem ez a kötet, de ezektől eltekintve várom a további részeket is! Nagyon bizom benne, hogy kiadják őket és nem az lesz a sorsa, mint a nagy általánosságban elkezdett sorozatoké. Több ilyen és ehhez hasonló könyvet kellene kiadni, szerintem biztos lenne rá kereslet. Nekem ez a kötet most nem jött be!

3/5

Vers > Hétköznapi kudarcaink

2017 május 10, szerda

Oláh András: Hétköznapi kudarcaink

nemrég még világot sem kellett
gyújtanom hogy lássalak
magammá öleltelek s mindennap
légszomjjal küszködtünk
mire tarka derűbe fordult a reggel
aztán egyre szűkebb lettél
befelé fordulva bűvészkedtél
feleleteket kerestél én kérdéseket –
csiklandó illat maradtál
aki ha szívem sötétkamrájában előhívom
bekérezkedik az álmaimba néha

Recept > Sonkás palacsinta

2017 május 9, kedd

Minden finomságos hozzávalót megtaláltok a forrás link alatt! :)
Jó étvágyat hozzá! :)

˘˘ KLIKK ˘˘

Piroskockás Blog